A hasadékok fogalma, felosztása, diagnózisa

Az arcot torzító fejlődési rendellenességek közül az ajak- szájpad-,  közös néven archasadék a leggyakoribb eltérés.

Az archasadék a magzati élet során az első trimesterben alakul ki. A 6-12. magzati hét között zajlik az arc kialakulása. Archasadék esetén elmarad az ún. felső állcsonti nyúlványok és a középső orrnyúlvány egyesülése, összecsontosodása. Ennek következtében jelentős arcaszimmetria jöhet létre, mely visszahat a fogak későbbi fejlődésére, a középfül működésére, a beszéd elsajátítására, kivitelezésére, nem utolsósorban a gyermek pszhichomotoros fejlődésére.

Kialakulásában szerepet játszanak örökletes tényezők és a magzatot a terhesség korai szakaszában ért valamilyen károsító hatás (bizonyos gyógyszerek károsító hatása, az anya túlzott alkohol fogyasztása, dohányzás, sugárártalom stb.), sőt egyes források az anya magasabb életkorát, a nem megfelelő folsav bevitelt is a rizikó faktorok között említik.

Az archasadékok gyakorisága Magyarországon 1-2 ‰, vagyis minden 500-1000 élve született csecsemő közül egynek van ilyen fejlődési rendellenessége.

A legnyilvánvalóbb és az ajakhasadék esetén azonnal feltűnő elváltozás a felső ajak területében lévő hiány. A szájpad hasadéka olykor csak a száj kinyitásakor látható. A két entitás előfordulhat izoláltan: csak ajakhasadék, vagy csak szájpadhasadék formájában, de az esetek mintegy felében komplex archasadékról beszélünk, amikor is egyszerre van jelen mindkét forma. A hasadékokat az alapján is csoportosíthatjuk, hogy csak az adott régió (ajak illetve szájpad) részlegesen (inkomplett módon), vagy teljesen (komplett módon) érintett. Az ajak- és fogmedernyúlvány- hasadék lehet egy- vagy kétoldali, a szájpadhasadékokat oldaliság alapján nem csoportosítjuk. Az ajakhasadékoknak előfordul még egy nagyon ritka ú.n. középső formája is.

A hasadékok a formájuktól függően nyelési, táplálási gondokat okozhatnak már közvetlenül a születés után. A későbbiekben jelentkeznek a beszédzavarok (a késleltetett beszéd kialakulás, a nyílt orrhangzós beszéd, a kiejtési zavarok). Szájpadhasadék esetén lényegesen gyakrabban fordulnak elő fülproblémák és hallászavar, mivel a garatot a füllel összekötő és a dobüreg szellőzését biztosító fülkürt hibásan működik. A hasadékos gyermekek fogai szuvasodásra hajlamosabbak, a későbbiek során a hibás fogfejlődés következtében harapási, rágási problémák is felléphetnek.

Felismerés

 A kötelező 12. terhességi héten végzett magzati ultrahang vizsgálattal az archasadék gyanújelei már észlelhetőek, a 18. terhességi héten pedig már egyértelműsíthető a hasadék jelenléte. Sajnos gondozatlan terhességek esetén napjainkban is előfordul, hogy csak születést követően kerül felismerésre a rendellenesség.  A születés után a gondozás egyik alapvető és legelső lépése az, hogy az anyát mielőbb ellássuk útmutatásokkal, ismertetni kell a kezelés lehetőségeit, azok időpontját, helyét és a várható kilátásokat. A terhesség alatt felismert esetekben általános álláspontunk, hogy bár súlyos fejlődési rendellenességgel állunk szemben, de ez a betegség közös erővel jól kezelhető, a terhesség megszakítása kizárólag az archasadék miatt nem indokolt. A legoptimálisabb kezelést akkor lehet kivitelezni, ha már a terhesség alatt fel tudják venni a szülők a kapcsolatot valamelyik hasadékos centrummal, és már újszülött korban gondozásba tudjuk venni a gyermeket! Hiszen újszülött korban a szülőknek el kell sajátítani a jó etetési módot, meg kell tervezni a rekonstrukciós beavatkozások sorát, időpontját, el kell dönteni, hogy van-e szükség fogmedernyúlvány szabályozásra az ajak plasztikai műtéte előtt.